Kutyák allergiái

Gyakorlati összefoglaló és ajánlások, különös tekintettel a táplálékallergiákra

Sajnos hasonlóan mint nálunk, embereknél, a kutyáknál is civilizációs problémává vált az allergia.
Kutyáknál allergia sok formában jelentkezhet, ezek közül a leggyakoribbak:
– lábnyalogatás, a lábvég szőrzetének elszíneződése
– a lábujjközök, a fülek, a szem körüli vagy száj körüli rész, a has, hónalj és belső comb bőrének kipirultsága, gyakori vakarózás
– visszatérő vagy állandósult fejrázás, fülvakarás, a hallójáratban barnás tartalom megjelenése
– nagyon gyakran betelő bűzmirigy
– visszatérő hányás, hasmenés
– visszatérő légúti tünetek (az egyszerűbb könnyezéstől és orrfolyástól a köhögésen át a fulladásig)
– súlyosabb bőrtünetek esetén akár véresre is vakarhatja a kutya a bőrét, gennyes bőrsebek is megjelenhetnek rajta, idült esetekben a fül belső felületén, illetve az említett helyeken megvastagodott, elszíneződött bőr is kialakulhat.

Allergiás tüneteket kiválthatnak bizonyos eleség összetevők, pollenek, egyéb légúti aeroszolok, házipor és tárolási atkák, stb. Egyedfüggő, hogy melyik kutyában milyen erősségű és jellegű tünetek jelennek meg.

FONTOS: a fentebb feltüntetett tünetek utalhatnak egyéb belgyógyászati problémákra is, így az első lépés minden esetben az állatorvosi vizit kell legyen. Annál is inkább, mert az allergia sokszor jár egyéb másodlagos problémákkal is, amelyekkel külön is foglalkozni kell, nem feltétlenül elegendő a mostani eleség lecserélése. Illetve természetesen a környezeti allergiák kezelésében vajmi kevés esélyünk van a tápok váltogatásával.
Amennyiben a kezelő állatorvos eleségallergiát (vagy annak gyanúját) állapította meg kutyusánál, és hypoallergén eleséget javasolt, alább adunk egy kis segédletet a megfelelő táp kiválasztásához. Természetesen amennyiben a Kolléga adott konkrét tápjavaslatot, annak a követése szükséges.

A továbbiakban kizárólag a táplálék eredetű allergiákkal fogunk foglalkozni, a környezetallergiával kapcsolatban bővebben itt tettünk említést:
Környezeti allergia kutyákban

Az állatorvosi vizit alkalmával esetenként már szemrevételezéssel, sokszor egyéb kiegészítő vizsgálatok segítségével derül fény az allergiás háttérre (vagy zárható ki minden más). Amennyiben a tünetek súlyossága megköveteli, vagy gyaníthatóan egy makacs környezeti allergia áll a tünetek hátterében, esetleg a későbbiekben speciális kezelésre lesz szükség, vérből allergiavizsgálatot is tudunk végezni.

Hogy miért nem ezzel kezdjük minden esetben? Mert sajnos a minőségibb allergiavizsgálatok drágák, a kevésbé súlyos esetekben alig éri el a megbízhatóságuk a 70%-ot, illetve a gyógykezelés az esetek jelentős részében kisebb keretből kivitelezhető, mint csak maga a vizsgálat.
A Kisállat Allergológiai Társaság ajánlása szerint a táplálékallergiák esetében még mindig az úgynevezett eliminációs diéta az egyetlen megoldás, amivel biztosan ki lehet deríteni az eleségallergia forrását, a vértesztnek a gyógyszeres kezelésre nem reagáló környezeti allergiáknál lesz jelentősége, a hiposzenz oldatok előállításában.

Fentebb említettük az eliminációs diétát, mint megoldást az allergia okának felderítésére. Ez a diéta azt jelenti, hogy kiskedvencünk eleségéből lecseréljük azokat az összetevőket, amik legvalószínűbben okozhatják az allergiát. Vagyis a korábbi eleségét egy hipoallergén eleséggel helyettesítjük.

De mit is jelent a hypoallergén eleség? Tágabb értelemben véve a csak egyféle (állati vagy növényi eredetű) fehérjeforrást tartalmazó tápokat nevezzük hipoallergénnek. Szűkebb értelemben viszont a kutyus szempontjából az a fehérjeforrás számít hypoallergénnek, amivel még soha életében nem találkozott. Mivel sok esetben nem olyan könnyű teljesen új fehérjeforrást találni egy kutyának, a kevésbé súlyos esetekben meg szoktunk elégedni azzal, ha a vizsgált fehérjéből legalább 2-3éve nem fogyasztott az állat.

A baromfi (csirke és pulyka) még egyedüli fehérjeforrásként sem tekinthető hypoallergénnek, még akkor sem, ha a kutyus egész életében nem evett még csirkét. Sajnos a nagyüzemi tartástechnológiának köszönhetően ez a két szárnyas szokott a leggyakrabban problémát okozni.

A hypoallergén diéta legszűkebb értelmezésébe pedig a hidrolizált tápok tartoznak. Ezekben a fehérjék annyira kicsi egységekre vannak feldarabolva, amik már nem váltanak ki immunválaszt, vagyis szinte bármilyen fehérjeforrásból készülhetnének, nem fognak allergiás reakciót okozni.
Ennek ellenére a gyakorlatban ez nem mindig így szokott történni, bizony hidrolizált fehérjeforrásra is joga van allergizálni egy kutyusnak.

A hypoallergén eleség kiválasztását alapvetően befolyásolja, hogy mennyire súlyosak a tünetek. Általánosságban elmondható, hogy enyhébb tünetek esetén általában elegendő egy monoproteines (vagyis egyféle fehérjeforrást tartalmazó) eleség kiválasztása, amilyen fehérjeforrással a kutyus még nem, vagy a lehető legrégebben találkozott. 

Extra meglepetés, hogy egyes kutyák hajlamosak valamelyik szénhidrátforrásra (is) allergizálni (pl. rizsre, burgonyára). Ezért súlyos tünetek esetén javasolt a hidrolizált eleség, és lehetőleg egy szénhidrátforrással bíró eleség kiválasztása. Ha korábban többféle szénhidrátot is próbáltak már, érdemes az ,,extrább” szénhidrátok között körbenézni (pl. csicsóka, édesburgonya, köles, stb.)

Eddigi megfigyeléseink szerint a súlyosabb eseteknél kevésbé működnek jól a halas alapú monoproteines tápok (a hidrolizáltak igen), illetve mostanában a bárányos tápok sem hozzák annyira a korábban megszokott, átütő sikert. Első körben egy nyulas alapú táppal próbálkozva az esetek legnagyobb részében megoldódik a probléma.

(Extra csavar, amire viszont oda kell figyelni ilyen tápok nézegetése közben, hogy sajnos sok olyan hypoallergénnek csúfolt táp van forgalomban, amiben ötféle különböző állati fehérje és háromféle szénhidrát is megtalálható. Az ilyen tápokra bátran mondhatjuk, hogy átverés.)

FONTOS! Az összetevőlistákban feltüntetett dehidratált fehérjék csak annyit jelentenek, hogy szárított hús alapanyagból készültek, de semmi közük nincs a hidrolizáláshoz.

Általánosságban igaz, hogy az allergének a szervezetből 10-12hét (azaz két és fél- három hónap!) alatt ürülnek ki. Vagyis egy tápnak a „próbája” általában több hétig tart.
Az allergének csökkenésével már sokszor sejthető hamarabb is, hogy a kiválasztott táp fog-e működni: hányós-hasmenéses problémák esetében egy-két(-három) hét alatt már jelentős javulás kell látszódjon a kutyuson, illetve a székletminőségen, bőrgyógyászati problémák esetében 4-6hét alatt kell legyen jelentős javulás, fülészeti problémáknál pedig a sikeres kikezelést (általában fülcseppezés) követő kiújulás lesz a mérvadó.

Amennyiben az elsőre kiválasztott táppal nem érünk el eredményt, vagy esetleg a tünetek romlanának, újabb fehérjeforrás után kell néznünk. Ezért van az, hogy az eliminációs diétával az allergia nem mindig egy hónap alatt oldódik meg, néha több hónapos próbálkozást igényel, mire megtaláljuk a megfelelő eleséget. De ha rászánjuk az időt, és egy pici energiát, szinte mindig meg lehet találni a megfelelő megoldást.

Sajnos vannak olyan esetek, amikor ha a fejünk tetejére állunk sem tudunk megfeleő tápot találni a kutyánknak, esetleg a keresgélés ideje alatt a tünetek még (vagy ismét) romlottak is, a kisállat szemlátomást nem érzi jól magát.
Ezekben az esetekben szintén szóba jön (bőrbetegségek esetén) a bőrgyógyászati szakvizsgálat és allergiapanel készítése, illetve (gyomor-bélrendszeri tünetek esetén) gastroenterológiai vizsgálat.

Néhány betegnél előfordul, hogy a hányós-hasmenéses probléma semmilyen tápra nem reagál, de főtt eleséggel próbálkozva átütő sikert lehet elérni. Mivel az otthoni főtt eleség általában vitamin és mikroelem hiányos lesz, a hosszú távú diétás etetésről (a szükséges kiegészítőkről) javasolt konzultálni kezelő állatorvossal vagy dietetikussal, illetve válogathatunk a kész, teljes értékű főtt/ párolt menükből is.

És még egy pici lábjegyzet (ami talán az állatorvosok egy részénél kiveri a biztosítékot): a tényleg semmire nem reagáló gyomor-bélrendszeri problémákkal küzdő betegeink egy része nyersetetéssel (BARF) remekül ráncba szedhető. Fontos megjegyezni, hogy a nyersetetés nem egyszerűen nyers hús etetését jelenti, megvannak az igen komoly szabályai és kivitelezése a BARF etetésnek. Ez az etetési metódus hordozza magában a legtöbb egészségügyi kockázatot a kutyára nézve (Salmonella, Campylobacter, parazita fertőzések, botulismus, stb), ezért komoly utánajárást igényel, ha valaki megpróbálkozna ezzel a megoldással. Lehet nagyon jól csinálni, és nagyon jó eredményeket elérni vele, de rá kell szánni az időt és az energiát (heti nagyjából 2-4órát).

A gyomor-bélrendszeri problémák (reflux, hasmenés, véres hasmenés, esetenként nyálkás bélsár) egy részét kutyákban is a gluténérzékenység (cöliákia) okozza. Amennyiben gluténérzékenység is felmerül, mint lehetséges problémaforrás, javasolt a gluténmentes tápok közül válogatni. Megbízható vérteszt egyelőre még nem áll rendelkezésre ennek vizsgálatára.

Ez az eliminációs diéta másik fele, a visszatesztelés. Vagyis miután megoldottuk a kutyus allergiás problémáit, a lehetséges korábbi allergéneket egyesével újra adagolva kideríthető, hogy melyik okozta a problémát. 

Érthető okokból, miután a Gazdi több hetes vagy több hónapos próbálkozás után sikeresen talált egy tápot, amivel a kutyus végre tünetmentes, nem sok lelkesedés szokott lenni erre. És hogy őszinték legyünk, mi állatorvosok sem szoktuk forszírozni annyira ezt a megoldást.

Többféle huminsav tartalmú táplálékkiegészítő is forgalomban van, ezek közül az első, és talán mai napig legismertebb termék a Humac volt. Természetesen minden más huminsav alapú termék hatásmechanizmusa is ugyanaz:
– a bélben az allergének miatt felszabadult gyulladásos anyagokat megköti
– csökkenti a bélfal átjárhatóságát, az „áteresztő bél” szindróma kialakulását
– az allergiás bélgyulladáshoz kötődő baktériumflóra felborulást tompítja
– megköt bizonyos szerves anyagokat (viszont ezzel együtt vitaminok, mikroelemek, egyes szerves anyagok felszívódását is megakadályozza).

Összefoglalva tehát elfedi a gyulladásos folyamatok egy részét, ezzel csökkenti az allergiás bélgyulladás tüneteit. Ha szerencsénk van, és épp megfelelő molekulákat köt meg az eleségből, akár a vakarózást is csökkentheti.

Amennyiben a táplálékallergia bőrtünetekben (vakarózás, bőrpír) jelentkezik, sokféle bőrnyugtató és regeneráló hatású sampon, lemosó hab elérhető, illetve nagy segítséget nyújthatnak a különböző telítetlen zsírsavakat (pl. omega-3, EPA, DHA) tartalmazó táplálékkiegészítők és spot-on készítmények.

Amennyiben ezek a megoldások (és a megfelelő táp kiválasztása) nem hozzák meg a várt eredményt, vagy a tünetek régóta fennállnak, nem javulnak, esetleg rögtön súlyos bőrtünetek jelentkeznek, a kezelő állatorvos segítségét kell kérni. Van lehetőség átmeneti és tartós gyógyszerezésre, illetve kérhetünk tőle közvetlenül is táplálási ajánlást.

A hasmenéssel (esetleg hányással) járó allergiás problémák esetén jóval kevesebb kiegészítő áll rendelkezésünkre (huminsav, pre- és probiotikumok, és gyakorlatilag ennyi), illetve a probléma gyökere is lehet összetettebb, így csak abban az esetben javasolt a tápokkal való kísérletezgetés, amennyiben az állatorvosi vizsgálat már kizárta az egyéb, gyomor-bélrendszeri tünetekkel járó betegségeket, és kimondásra került az allergiás háttér gyanúja.

FONTOS! A hipoallergén etetésnek csak abban az esetben van értelme, ha a kutyus nem kap más fehérje (és esetleg szénhidrát) forrást, mint ami az elsődleges tápjában van. Vannak bőven kereskedelmi forgalomban elérhető hypoallergén jutalomfalatok, illetve adhatunk almát, répát, sütőtököt is jutalomfalatnak. Nyulas táphoz természetesen a nyúlfül is remekül passzol.

Azonban a sokezer forintos hypoallergén eleséget tökéletesen el tudjuk rontani a mindenféle fogtisztító rudakkal, a vasárnapi ebéd maradékával és az asztalról külön adott parizerrel is. A allergiás szervezet szempontjából nem érdekes, hogy „de az csak egy kis falatka volt”, ebben az esetben előről indul az eliminációs diéta több hetes ideje.


Amennyiben segítségre van szüksége az eleségválasztásban, kiegészítő kezelési lehetőségekkel kapcsolatban, illetve a kezelő állatorvos által kiírt gyógyszer beszerzésében, keressen minket bizalommal a MancsMed Állatpatikában!